0%

Gamer scamek – légy óvatos játék közben is!

utolsó módosítás: 2022. október 20. 16:38

2020 végén a kibertámadások mintegy 77 százaléka az online videó- és szerencsejáték ágazatot célozta. Az internetes játékoknak a szórakozás mellett több kockázata is van, ilyenek például a játékfüggőség, cyberbullying, adatlopás, közösségi média profillal való visszaélés, pénzvesztés vagy vírusos fájlok telepítése.

A játékipar felelőssége, hogy megvédje a személyes adatokat és biztosítsa, hogy platformjaik biztonságos környezetet jelentsenek a játékosok számára. A fiatalok azonban kevésbé lehetnek tisztában a kockázatokkal, ezáltal nagyobb veszélynek vannak kitéve. A tudatosság növelésével azonban sokat tehetünk azért, hogy gyermekeink ne váljanak visszaélés áldozatává játék közben sem.

7 tipp a biztonságos online játékhoz

  1. A játékkal kapcsolatos vásárlásokhoz csak hivatalos weboldalakat használj! Ne kattints olyan linkekre, amelyek harmadik fél webhelyeire irányítanak át!
  2. Ne válaszolj a banki, pénzügyi vagy személyes adataidat kérő e-mailekre vagy közvetlen üzenetekre. Még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy a játékplatformról érkezik: a törvényesen működő cégek nem kérnek adatokat üzenetben!
  3. Ne ossz meg személyes adatokat, azonosító adatokat vagy számlainformációkat online, még a játékban résztvevő barátaiddal sem!
  4. Használj erős jelszót a játékba való bejelentkezéshez!
  5. Mindenhol eltérő jelszavakat alkalmazz! 
  6. Használj kétlépcsős azonosítást, ahol csak lehet! 
  7. Kerüld a bankkártyás vásárlásokat, és ha lehet, használj inkább hitelkártyát, virtuális bankkártyát vagy titkosított online fizetőrendszereket, ezek ugyanis nagyobb védelmet nyújtanak!

Ilyen kockázatai vannak az online játéknak

Egy-egy online játék használata során nemcsak személyazonosításra alkalmas adataink tárolásához járulunk hozzá, hanem sokszor a bankkártya-információkéhoz is. Nem csoda, hogy az internetes videó- és szerencsejátékok a kiberbűnözők egyik kiemelt célpontjává váltak. Egy felmérés szerint az online játékoldalakon létrehozott új fiókok körülbelül 5 százaléka hamis profilhoz kapcsolódik, melyet különböző visszaélésekre használhatnak fel. Ez elsőre talán nem tűnhet magas aránynak, azonban tekintettel arra, hogy világszinten hány játékos profil létezik, igencsak komoly veszélyt jelent!

A kiberbűnözők a játékon belüli csevegés során rávehetik a gyerekeket, hogy fizessenek a játékban szereplő dolgokért – általában a szüleik bankkártyájával. Néha ezek a csalók meggyőzik a gyerekeket, hogy mondják meg nekik a bejelentkezési adataikat vagy nyissanak meg egy általuk küldött linket, amelyen keresztül aztán hozzáférhetnek a gyermek fiókjához.

A játékokon belül használt egyedi valuta vagy a pénztárcákban tárolt valós pénz egyaránt a bűnözők célpontjává válhat. A felhasználót adott esetben egy játék lejátszásához szükséges plug-in letöltésére kérik, amellyel átirányítják őt egy másik webhelyre. Itt aztán olyan rosszindulatú szoftverekkel találkozhat, amelyek károsíthatják a felhasználó eszközének biztonságát és adatvédelmét. A vírusok beágyazódhatnak a játékfájlokba, melyeket a felhasználó a telepítés során tudtán kívül beengedhet a rendszerbe. A játékból és más forrásokból származó adatok összeillesztésével a hackerek hozzáférhetnek más meglévő fiókokhoz, például a közösségi médiához. Emellett akár egy hamis digitális identitást is létrehozhatnak a mi nevünkben. 

Egyes online játékok a „freemium” modellt használják, ami azt jelenti, hogy bizonyos tartalmakat ingyen adnak, a teljes játékfunkcióhoz azonban fizetni kell. A játék vagy az applikáció ilyenkor megköveteli, hogy a felhasználók bankkártyát csatoljanak a profiljukhoz, és a kártyát automatikusan megterhelik, amikor a felhasználók új elemeket vagy szolgáltatásokat vásárolnak. Ilyen esetben érdemes tájékozódni a lemondás lehetőségeiről, és csak a valóban megbízható, hitelesített, titkosított csatornát használó pénzügyi partnereknek szabad megadni a bankkártya-adatainkat.

Az érzékeny adatok ellopása okozta veszélyek mellett kiemelt figyelmet kell fordítanunk gyermekeink lelki és mentális egészségére is. A digitális térben történő zaklatás és bántalmazás („cyberbullying”) ugyanis szintén gyakori jelenség. 

A játékok során használt  pénz a bűnözők célpontjává válhat

Online zaklatást szenved el az a személy, aki többször is bántó, sértő, megalázó üzeneteket kap az interneten keresztül. Zaklatásnak minősül, ha valakit rendszeresen vagy tartósan háborgatnak, megfélemlítenek, magánéletébe önkényesen beavatkoznak. Rendszeres a zaklatás, ha az rövid időszakonként visszatérően jelentkezik (például egy-két napon át több e-mail, majd egy hét szünet után újabb e-mailek). A tartós zaklatás hosszabb időn át, folyamatosan történik (például több hónapig naponta érkezik e-mail a zaklatótól). A kategória magába foglalja azokat az eseteket is, amikor felnőttet vagy gyermeket szexuális jellegű megkeresések, zaklatások érnek.

Fontos: zaklatás bűncselekménye miatt csak a sértett tehet feljelentést a rendőrségen, a sértett nevében másvalaki nem teheti meg ezt. A sértettnek nyilatkozatot kell tennie a rendőrségen, hogy kérelmezze az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását.

Mit tehetsz, ha már megtörtént a baj?

Bárkit is ér online zaklatás, ne szégyelljen segítséget kérni! Az elkövetővel folytatott csevegéseket, tőle kapott képeket érdemes elmenteni, hogy minden fontos információ a nyomozóhatóság rendelkezésére álljon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett Internet Hotline oldalon rengeteg hasznos információ olvasható az online zaklatásokkal kapcsolatban, és ez a jogsegélyszolgálat igyekszik segítséget nyújtani az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. Ezen a címen teheted meg a bejelentést, akár névtelenül is, vagy e-mailben: internethotline@internethotline.hu.

Kilenc kategóriában tehetsz bejelentést

  1. hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom;
  2. pedofil tartalom;
  3. zaklatás;
  4. rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom;
  5. erőszakos tartalmat megjelenítő tartalom;
  6. drogfogyasztásra csábító tartalom;
  7. terrorcselekményre buzdító, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom;
  8. adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féreg programokkal fertőzött tartalmak;
  9. egyéb, kiskorúakra káros tartalmak.

Ez is érdekelheti