A mai negyvenes, ötvenes generáció tagjainak nem ismeretlen az a szituáció, amikor a család egyetlen vezetékes, többnyire a nappaliban elhelyezett telefonja nem rendelkezett kellően hosszú vezetékkel ahhoz, hogy egy személyes beszélgetésre ki-ki elvonuljon a saját szobájába, ahogyan az is az idővel megszépülő emlékek közé került, amikor a tömör gombóccá gabalyodott zsinórt percekig tartott kibogozni. 1990 októberében, amikor az első hazai mobilhívást lebonyolították hazánkban, valószínűleg épp sokan bajlódtak a vezetékes telefonok hasonló nehézségeivel, és álmukban sem gondolták volna, hogy néhány év alatt mindez elavult technológiának számít majd.

A kilencvenes évek elején még igencsak megnéztünk mindenkit, aki az utcán sétálva telefonált a mai szemmel gigantikus méretűnek tűnő mobilokon – vajon mi lehet annyira sürgős, hogy nem lehet vele várni, amíg beér a munkahelyére vagy hazajut? Ma már viszont a kérdés megmosolyogtató, hiszen napjainkban mindig minden sürgős.

Ezt az igényt szolgálják ki az első perctől kezdve a mobiltelefonok hátterét jelentő hálózatok, amelyeket az évtizedek során a 1G-től az 5G-ig jelöltek: az újabb és újabb, egyre hatékonyabb technológiáknak az a funkciójuk, hogy a rohamosan fejlődő mobilkészülékekkel valóban megtehessük mindazt, amire elméletileg képesek. 1994 óta működik a jelenleg még üzemelő legrégebbi mobilhálózat, a digitális adatátviteli rendszert lehetővé tévő 2G (GSM), amely már nemcsak a hanghívásokat tette lehetővé, hanem MMS- és e-mailküldésre és -fogadásra is képes volt, bár a beszélgetésen túl többnyire mindenki csak SMS-ek küldésére használta. Tíz évvel később, 2005-ben indult a 3G, ez volt az első olyan hálózat, amellyel már videóhívásokat is lebonyolíthattunk az ekkorra a kezdetekhez képest jóval kisebb és színes kijelzős mobiljainkon – ez óriási fejlődésnek számított, még ha időről időre lefagyott vagy kockákra esett is szét a kép, különösen, ha valahol a sűrűn lakott területektől távol próbálkoztunk a kommunikáció ezen formájával. A 2000-es évek második felétől aztán rohamtempóban hódították meg a világot az egyre nagyobb kijelzős okostelefonok, amelyekkel a böngészés, a videóhívás, az útvonaltervezés, a zenehallgatás vagy a filmnézés bárhol és bármikor lehetővé vált. Hogy a bárhol és bármikor ne csak elmélet legyen, arról 2012 óta a jelenlegi legelterjedtebb mobilszabvány, az akár 100 megabites sebességet is elérő 4G gondoskodik. Ennél gyorsabb, stabilabb netezést, még nagyobb sávszélességet, akár a vezetékes internetnél is gyorsabb és megbízhatóbb szolgáltatást biztosít az 5G, valamint a legutóbbi időkben szóba került a 6G is, amelyekre egyre inkább szükség is lesz a jövőben, hiszen ma már egy átlagos okostelefon is ezerszer annyi mindenre képes, mint egy 10-15 évvel ezelőtti hétköznapi számítógép.

Minden, amit a mobiltelefonunkkal végzünk, az e-mail-küldéstől a streamelésig, adatátvitellel jár, az ehhez szükséges frekvenciamennyiség azonban véges. Mivel a hazánkban is mind több helyen elérhető 5G hálózatok egyre nagyobb részt foglalnak el belőle (hiszen nemcsak hétköznapi dolgokra használjuk őket, mint a netes böngészés, hanem olyan új megoldásokban is kulcsszerepet játszanak majd, mint az okos közlekedési rendszerek, az okosotthonok, a precíziós mezőgazdaság vagy a mesterséges intelligencián alapuló ipari rendszerek), szükségessé vált és a 3G kivezetésével felszabaduló frekvenciákat a hatékonyabb 4G és 5G hálózatok foglalják el. Hogy erre a nem is olyan távoli múltban még szupergyorsnak számító technológiára mára már mennyire nincs szükségünk, jól szemlélteti egyetlen adat: Magyarországon 2020 végén már a mobilinternet-forgalom több mint 96 százaléka zajlott a 3G-nél sokkal gyorsabb és megbízhatóbb 4G hálózaton.

Ennek a tendenciának megfelelően a Magyar Telekom 2022. június 30-ig teljesen megszüntette 3G hálózatát, a Vodafone idén 2023. április 10-ig tette ugyanezt, és belátható időn belül várhatóan a Yettel is csatlakozik. Ezzel pedig egy újabb egykori mobilkommunikációs mérföldkő kerül a múlt nagyhatású fejlesztéseinek sorába.

Szerző: Serfőző Melinda. A cikk eredetileg az Új Médiakultúra magazin II. évfolyamának, 2.; 2023. nyári számában jelent meg. A lapszám letölthető az NMHH oldaláról.