A mobilkészülékek rohamos fejlődése újabb és újabb, egyre fejlettebb és hatékonyabb hálózatokat is igényel. Ezeket jelölik a 2G, 3G, 4G, 5G és újabban már a 6G rövidítések. Ha csak telefonálsz, arra a 2G is elég, de ha a mobilnet lehetőségeit is ki szeretnéd használni, legalább 4G-képes készülékre van szükséged. A 3G felett eljárt az idő: a szolgáltatók már elkezdték a 3. generációs hálózat lekapcsolását, hogy minden erővel a 4G fenntartására és a még többet ígérő 5G kiépítésére koncentráljanak.

A mobiltelefonok több mint harminc éve velünk vannak: Magyarországon az első mobilhívást 1990 októberében bonyolították le. A készülékek sokat változtak azóta: a korai egykilós, csak hanghívásra használt telefonok egyre kisebbek lettek, miközben kijelzőjük egyre nagyobb méreteket öltött és egyre fontosabb szerepet kapott. A kétezres években megjelenő színes kijelzős, majd az érintőképernyős kijelzők is jelezték: itt már nem csak telefonról van szó. Készülékeink az elmúlt tíz évben multimédiás szuperszámítógépekké váltak.

Ehhez nem elég magukat az eszközöket fejleszteni: legalább ilyen fontos a hálózatok evolúciója, hiszen az adatok – a hang, a szöveges, képi vagy videóüzenet, illetve bármilyen online multimédia-tartalom – átvitele ezeken keresztül történik. Az újabb és újabb fogyasztói igények tehát egyre gyorsabb és egyre hatékonyabb adatátvitelre képes vezeték nélküli hálózatok kifejlesztését követelték meg.

Ezeket a mobilhálózatokat jelenleg az egymást követő generációk szerint kategorizáljuk, mindegyiket egy-egy számmal, illetve a generációt rövidítő „G”-betűvel jelöljük: ezért beszélünk 2G-, 3G-, 4G- és 5G-hálózatokról. Az első mobiltelefon-hálózat Magyarországon 1990-ben indult el. A jelenleg is üzemelő legrégebbi mobilhálózat azonban a digitális adatátviteli rendszert lehetővé tévő 2G (GSM), ami már MMS és e-mail-küldésre és fogadásra is képes volt – 1994-ben óta működik. A 2005-ben indult 3G volt az első olyan hálózat, amely már videóhívásokat is lehetővé tett. A jelenlegi legelterjedtebb mobilszabvány, az akár 100 megabites sebességet is elérő 4G, 2012 óta üzemel. Ez az a hálózat, amin az okostelefonok egyre bővülő lehetőségei is stabilan kihasználhatók a videókonferenciáktól a menetközbeni streamelésig.

A hálózatok fejlesztése azért is kulcskérdés, mert az adatátvitelhez szükséges frekvenciamennyiség véges. A frekvenciaspektrum elosztása az NMHH feladata. Az 5G-hálózatra használható frekvenciák használati jogosultságát 2020-ban értékesítette a hatóság. A frekvenciaárverés után már egyre több helyen elérhető 5G-hálózatok minden korábbinál nagyobb sávszélességet nyújtanak, így nemcsak a mobiltelefonhasználatot teszik kényelmesebbé, de olyan új megoldásokban is kulcsszerepet játszanak, mint az okos közlekedési rendszerek, az okosotthonok, a precíziós mezőgazdaság vagy a mesterséges intelligencián alapuló ipari rendszerek.

Mindehhez azonban optimalizálni szükséges a hálózatok fenntartására használt energiákat. Egyes  szolgáltatók már be is fejezték a 3G-hálózatok kivezetését: ennek fenntartása ugyanis a mára meghaladott lehetőségeihez képest jelentős energiákat emészt föl. A hálózat felszámolása után annak legtöbb funkcióját a rendkívül jó lefedettséggel bíró, fejlettebb 4G-hálózatok veszik/vették át. Egyes kivételek esetében – ilyenek például a hálózatokba kötött pénztárgépek –, ahol a készülékek cseréje nem lenne rentábilis, a 2G pótolja a korábbi 3G-szolgáltatásokat.