Zsarolóvírus támadások és adatvédelmi kérdéseik az iskolákban
A zsarolóvírus támadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az oktatási intézményekre világszerte, beleértve az iskolákat is. Cikkünk célja, hogy bemutassuk, hogyan működnek ezek a támadások, milyen adatvédelmi problémákat vetnek fel, és milyen lépésekkel védhetjük meg az iskolákat és adatainkat.
Ha 1 perced van
Az iskola is célpontja lehet a zsarolóvírus-támadásnak
A digitalizáció térnyerésével az oktatási intézmények, köztük az általános és középiskolák, egyre inkább kitetteké válnak a kiberbűnözés veszélyeinek. Az elmúlt években a zsarolóvírusok jelentős és ráadásul folyamatosan növekvő fenyegetést jelentettek és jelentenek jelenleg is. Ezek a rosszindulatú programok megfertőzik az intézmények számítógépes rendszereit, titkosítják a fájlokat, majd váltságdíjat követelnek a visszaállításukért. Az ilyen támadások nemcsak pénzügyi károkat okozhatnak, hanem komoly adatvédelmi kérdéseket is felvetnek, melyekkel minden iskolának, különösen az iskolát fenntartó intézményeknek foglalkozniuk kell.
Ha van még 3 perced
Mi az a zsarolóvírus és hogyan működik?
A zsarolóvírus, vagy angolul "ransomware", egy olyan típusú rosszindulatú program, amely titkosítja a felhasználók fájljait, majd váltságdíj ellenében kínálja fel a visszaállítást. Sok esetben ráadásul nemcsak az adatok visszaállításáért, hanem azok továbbértékesítésének, megosztásának megakadályozásáért is külön pénzt követelnek a kiberbűnözők, így megvalósítva a többszörös zsarolást (szaknyelven "double extrotion").
Az ilyen típusú támadások gyakran email csatolmányok, hamis weboldalak, vagy rosszindulatú linkek útján "jutnak el" az áldozatokhoz. Amikor egy felhasználó véletlenül megnyit egy ilyen fájlt vagy linket, a zsarolóvírus letöltődik a számítógépére, aktiválódik és sok esetben nemcsak az elsődelegesen megfertőzött számítógép adathordozóján található fájlokat teszi elérhetetlenné, hanem továbbterjed és megfertőzi azokat a további eszközöket is, melyek a fertőzött számítógépről elérhetők.
Ezen kívül a kiberbűnözők előszeretettel használnak ki elavult vagy nem frissített szoftverekben található sebezhetőségeket, valamint hiányos biztonsági beállításokkal rendelkező, távoli hozzáférést lehetővé tevő szoftvereket is, hogy ezeken keresztül hozzáférést szerezhessenek a különféle digitális eszközökhöz és ezáltal közvetlenül, akár a felhasználó közbenjárása nélkül terjeszthessék a zsarolóvírust.
Az utóbbi években számos példa mutatott rá ezen fenyegetések súlyosságára. Például 2023 februárjában a Minneapolis Public Schools (MPS) elleni támadás során a Medusa zsarolóvírus csoport 1 millió dolláros váltságdíjat követelt, és érzékeny diákadatokat szivárogtatott ki a dark weben (további információk a dark webről "A sötét web és annak biztonsági kihívásai" című cikkünkben). Egy másik esetben egy chichesteri (Anglia) iskola is zsarolóvírus támadás áldozata lett, szintén a Medusa ransomware csoport által. Ebben az esetben 100 000 dollárt követeltek a kiberbűnözők az érzékeny dokumentumok törléséért.
Az iskolák különösen vonzó célpontok a zsarolóvírus támadások számára, mivel nagy mennyiségű érzékeny személyes adatokat tárolnak, beleértve a diákok és a tanárok adatait, valamint pénzügyi információkat is, amik rendkívül értékesek és mindemellé sajnos gyakori, hogy az iskolák informatikai rendszerei gyenge kiberbiztonsággal rendelkeznek, illetve az azt használó diákok, tanárok és szülők alapvető kiberbiztonsági ismeretei sem érik el a használathoz szükséges elvárt szintet, ezáltal megkönnyítve a kiberbűnözők dolgát.
A zsarolóvírus támadások növekvő trendje az oktatási szektorban
Az oktatási intézmények ellen irányuló zsarolóvírus támadások száma világszerte növekszik. Egy 2022-es jelentés szerint, amelyet a Global Threat Intelligence Report (GTIR) tett közzé, az oktatási szektor volt az ötödik leggyakrabban célba vett szektor, ahol a zsarolóvírus támadások aránya 17%-kal nőtt az előző évhez képest. Az Egyesült Államokban például 2021-ben több mint 1 000 iskolai körzetet ért zsarolóvírus támadás, amely több tízmillió dolláros kárt okozott, nem beszélve az adatvédelmi incidensekről és a működési zavarokról.
A Comparitech jelentése szerint általános- és középiskolák, illetve a felsőoktatási intézmények elleni zsarolóvírus támadások több mint 53 milliárd dollár kárt okoztak 2018 és 2023 között. Ez a hatalmas összeg rávilágít arra, hogy milyen komoly pénzügyi terhet jelentenek ezek a támadások az oktatási szektorra.
A fenyegetés kiterjedtségét erősíti meg a Sophos 2023-as jelentése is, mely szerint az általános- és középiskolák 80%-a, míg a felsőoktatási intézmények 79%-a számolt be zsarolóvírus támadásról az elmúlt évben.
2002-ben az oktatás volt az ötödik leggyakrabban célba vett szektor világszerte, ahol a zsarolóvírus támadások jelentkeztek
Ha van még 5 perced
Zsarolóvírus támadások hatása az iskolákra
A zsarolóvírus támadások pénzügyi következményei az iskolák számára súlyosak lehetnek. Ezek a költségek magukban foglalják a váltságdíj esetleges kifizetését, a helyreállítási költségeket, és esetleges bírságokat az adatvédelmi jogsértések miatt. Ezen túlmenően az iskolák működési zavarokkal is szembesülhetnek, például ideiglenes bezárásokkal, ami hosszú távon is befolyásolhatja a diákok oktatását.
A pénzügyi és működési következményeken túl a zsarolóvírus támadások érzelmi és pszichológiai hatással is lehetnek a diákokra és a személyzetre. A személyes információk kiszivárgása a bizalom elvesztéséhez vezethet az intézmény iránt.
Adatvédelmi kérdések
A zsarolóvírus támadások nem csak anyagi károkat okozhatnak, hanem komoly adatvédelmi kérdéseket is felvetnek. Az iskolák által tárolt adatok magukban foglalhatják a diákok nevét, címét, születési dátumát, szülői információkat, egészségügyi adatokat és egyéb személyes információkat. Egy támadás során ezek az adatok kiszivároghatnak, ami súlyos adatvédelmi incidenshez vezethet.
Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR - General Data Protection Regulation) előírásai szerint az ilyen adatvédelmi incidensek esetén az intézményeknek értesíteniük kell az érintetteket és jelentést kell tenniük az adatvédelmi hatóságnak, amit Magyarországon a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - https://www.naih.hu/) lát el. Ez pedig jelentős bírságokhoz vezethet, amennyiben kiderül, hogy az iskola nem tett meg minden szükséges óvintézkedést a támadás elkerülése érdekében.
Kihívások és lehetséges kockázatok
Az iskolák számára a zsarolóvírus-támadásokkal szembeni védekezés számos kihívással jár. Ezek közé tartozik a korlátozott költségvetés, a kiberbiztonsági szakértelem hiánya és a gyorsan változó kiberfenyegetési környezet. Az adatvédelem biztosítása érdekében az iskoláknak folyamatosan frissíteniük kell védelmi stratégiáikat, figyelembe véve az új fenyegetéseket és kockázatokat.
Hogyan védekezhetnek az iskolák a zsarolóvírus támadások ellen?
- Oktatás és tudatosság növelése. Az egyik legfontosabb lépés a zsarolóvírus támadások megelőzésében az oktatás és a tudatosság növelése. Az iskolai dolgozókat és diákokat tájékoztatni kell a kiberbiztonsági fenyegetésekről és arról, hogy hogyan ismerhetik fel a gyanús emaileket és linkeket. A rendszeres képzések és szimulációk segíthetnek abban, hogy mindenki jobban felismerje a veszélyeket.
- Rendszeres szofverfrissítések és javítások. A szoftverek rendszeres frissítése és a biztonsági javítások telepítése alapvető fontosságú. A zsarolóvírusok gyakran olyan jól ismert biztonsági réseket használnak ki, amiket a szoftverek újabb frissítéseiben már kijavítottak, azonban elmaradt a frissítések telepítése, ezért a sérülékenység mégis elérhető. Az iskoláknak szoros együttműködésben kell lenniük IT-részlegükkel vagy külső szakértőkkel, hogy biztosítsák a rendszerek naprakészségét.
- Adatmentések. Rendszeres adatmentések készítése elengedhetetlen. Az adatok offline tárolása és az automatikus mentési rendszerek bevezetése biztosítja, hogy egy támadás esetén az iskolák vissza tudják állítani az elveszett adatokat anélkül, hogy fizetniük kellene a zsarolóvírus fejlesztőinek az adatok visszaállításáért. (Az ilyenkor gyakran ellopott adatokból származó további adatvédelmi veszélyek ugyanakkor egy további probléma, amit sajnos az adatmentések nem oldanak meg.)
- Adatvédelmi inézkedések. A zsarolóvírus támadások kockázatainak csökkentése érdekében az iskoláknak erős adatvédelmi intézkedéseket kell bevezetniük. Az egyik leghatékonyabb gyakorlat az erős jelszószabályzat megkövetelése. Ez magában foglalja a bonyolult jelszavak és a rendszeres jelszóváltoztatások követelményét, csökkentve ezzel az illetéktelen hozzáférés kockázatát. Ide tartozik a többtényezős hitelesítés (MFA) használata is, amely megköveteli, hogy a felhasználók egy második lépést is használjanak a belépéshez, például egy SMS-ben kapott kód megadásával, ami jelentősen megnehezíti a támadók számára a hozzáférést.
- Végpontvédelmi megoldások alkalmazása, melyek képesek észlelni és blokkolni a rosszindulatú tevékenységeket, mielőtt azok jelentős károkat okoznának. Ezek a megoldások valós idejű védelmet biztosítanak, jelentősen növelve az iskolák biztonságát.
Zárszó
A zsarolóvírus támadások és az adatvédelmi problémák egyre növekvő fenyegetést jelentenek az oktatási szektorban. Az iskoláknak proaktívan kell fellépniük ezen fenyegetésekkel szemben, és meg kell tenniük minden szükséges lépést a diákok, tanárok és adminisztratív dolgozók adatainak védelme érdekében. A tudatosság növelése, a megfelelő technikai intézkedések alkalmazása és a folyamatos képzés mind hozzájárulhatnak a biztonságosabb digitális környezet megteremtéséhez.
