Óvatosan a megosztással – ezeket az információkat sose tedd közzé a közösségi médiában
A virtuális térben szinte nincs olyan személyes adatod, amellyel ne lehetne visszaélni, ezért minél kevesebbet osztasz meg belőlük, annál nagyobb biztonságban leszel. Vannak olyan információk, amelyeknek a közösségi médiában való megosztása különösen veszélyes lehet személyes biztonságodra, megítélésedre vagy a pénzügyeidre nézve. Ilyenek a hivatalos dokumentumok (például útlevél, személyi igazolvány, lakcímkártya stb.), bankkártyaadatok, tartózkodási helyadatok, munkahellyel kapcsolatos bizalmas információk vagy a magánjellegű nézeteltéréseid részletei.
Ha 1 perced van
Információk, amelyeket jobb megtartani
Egyre több figyelem övezi a közösségimédia-aktivitásunkat. Van, aki nagyon alaposan megfontolja, mit tesz közzé, sokan viszont életük minden mozzanatát megosztják annak ellenére is, hogy valójában egyes információkkal kockázatos helyzetbe hozhatják önmagukat.
Vannak bizonyos információk, melyek megosztásától minden esetben tartózkodj, akár nyilvános, akár privát profillal rendelkezel.
- Utazási terveid: Természetes, hogy szeretnéd megosztani élményeidet barátaiddal, ám veszélyes lehet, ha közzéteszed, mely napokon áll üresen lakásod. Nyaralási fotóidat inkább hazatérésed után posztold, ha mindenképpen publikálni szeretnéd.
- Helyadatok, avagy épp hol tartózkodsz: Az előző ponthoz hasonló kockázatot jelenthet, mindemellett a biztonságodat és a magánszférdat is veszélyeztetheti – főként, ha olyanok számára teszed láthatóvá, akiket nem ismersz személyesen.
- Személyazonosításra alkalmas adatok: A kiberbűnözőknek minden személyes adatod értékes zsákmány, ezekkel ugyanis illegális kereskedelmet folytathatnak, sőt, még hamis profilokat is létrehozhatnak, melyeket különböző visszaélésekre használhatnak fel.
- Személyes sérelmek, magánjellegű viták: A személyes nézeteltéréseid nem a nyilvánosságra tartoznak, az interneten megosztva ugyanis nem tudhatod, kinek a kezébe kerülnek ezek az információk, és mit kezdenek velük. A rád vonatkozó konfliktushelyzetek például támadási felületet jelenthetnek a zsarolólevelekkel, megtévesztéses technikával dolgozó kiberbűnözőknek.
- Munkahellyel kapcsolatos elégedetlenség: Az online térben nagyon könnyen terjednek az információk. Még akkor sem lehetsz biztos benne, hogy nem jut vissza az érintett kollégád, főnököd fülébe a róla szóló megosztásod, ha egyébként nem vagytok ismerősök. Érdemes inkább szemtől szembe rendezni a konfliktusokat vagy legalábbis nem az internet nyilvánossága előtt levezetni a feszültségedet.
- Személyes tanácsadás, gyógyítás, ha nem vagy orvos/pszichológus/ügyvéd: Az interneten nagyon könnyen terjednek az álhírek, és sajnos nem kellenek megbízható források ahhoz, hogy egy-egy posztot, cikket, véleményt felkapjanak. Ne nyilvánulj meg szakértőként olyan témában, amihez nincs hivatalos képesítésed! Hagyatkozz hiteles forrásokra, keresd a megbízható szakértőket.
- Hamis ajándékozások, átverések: A félrevezető, másoknak károkat okozó tartalmakat mindenképp kerüld el és semmiképp se oszd meg őket, ugyanis jogsértést követsz el.
Lényegében minden olyan információval érdemes óvatosnak lenned, melyeket nem szívesen mutatnánk meg távolabbi ismerőseinknek, munkatársainknak vagy idegeneknek.
Ha van még 3 perced
Miért érdemes óvatosnak lenni?
A „Like” gomb használatával felhasználói szokásaid nyomonkövethetővé válnak
A kiberbűnözők olyan ártalmatlannak tűnő adatokra is vadásznak, mint a neved vagy az e-mail-címed. Ezek önmagukban nem sokat érnek, sokaknak mégis megéri gyűjteni őket, ugyanis az interneten rendkívül gyorsan lehet nagy mennyiségű adathoz hozzáférni. Egyes eszközökkel percenként több millió vagy akár tízmillió profil feltörésével próbálkozhatnak meg, egy közösségi adatbázis feltörésével pedig akár százmilliós nagyságrendű adathoz juthatnak hozzá a kiberbűnözők. Ez az információtömeg mágnesként vonzza a rosszindulatú csalókat, a számítógépes és hagyományos bűnözőket vagy a konkurencia után kémkedőket.
A közösségi oldalak használata különösen veszélyes lehet az adatlopás vagy vírustámadás szempontjából. A „Like” gomb használatával felhasználói szokásaid, internetes viselkedésed nyomonkövethetővé válik. Egy megnézni kívánt videóra kattintással akár egy láthatatlan „Like” gombot is megnyomhatsz anélkül, hogy a videótartalmat elérnéd (clickjacking). A közösségi oldalakon jelen lévő cégek többsége marketing célú felhasználásra célcsoportot, adatbázist építhet, és ez téged is közvetlenül érinthet.
Ha van még 5 perced
Hogyan legyél tudatosabb a megosztásokban?
Tölts néhány percet azzal, hogy megismerd a közösségi média fiókod megosztási beállításait, és fontold meg speciális csoportok (például család, munkatársak, barátok) beállítását olyan tartalmakhoz, amelyek csak az adott csoport tagjaival oszthatók meg.
Adatvédelmi beállításaidat bármikor megtekintheted és megváltoztathatod, legyen szó bármelyik közösségi média felületről. A Facebookon az alábbi módon tekintheted meg azokat:
- Kattints a Facebook felületének jobb felső vagy alsó részén látható profilképre – attól függően, hogy számítógépen vagy okostelefonon nézed a felületet. Válasszuk a Beállítások és adatvédelem lehetőséget, majd kattints a Beállítások elemre.
- Ezután lépj az Adatvédelem lehetőségre – számítógépes felület esetében a bal oldali oszlopban láthatod.
Minden posztodnál ellenőrizd, hogy kik láthatják Facebookon!
Többféle adatvédelmi opció elérhető számodra, ha szeretnéd korlátozni a tartalmaid láthatóságát. A célközönség-választó a legtöbb helyen megtalálható, ahol tartalmat osztasz meg a Facebookon, például bejegyzéseknél, fényképeknél, valamint néhány információnál a profilodban.
- A hírfolyamod vagy a profilod tetején kattints a „Mi jár a fejedben?” gombra.
- A neved alatt kattints a célközönség-választóra (például: Ismerősök).
- Kattints a célközönségre, amely láthatja a tartaladat (például: Ismerősök, Nyilvános vagy Csak én).
Gondold meg, mit posztolsz!
Miután közzétettél egy tartalmat, soha nem törölheted le teljesen. Azzal, hogy a közösségi oldalról eltüntettél valamit, még nincs minden megoldva, hiszen azóta már más is lementhette, és a platform rendszerében is nyoma marad, amihez nincsen hozzáférésed. Mielőtt megosztasz valamit valakivel, gondolj arra, mi történne, ha az újságok címlapján kötne ki.
Rendszeres időközönként érdemes ellenőrizned, hogy kivel állsz kapcsolatban a közösségi médiában, és érdemes eltávolítani minden olyan személyt, akivel nem szívesen osztod meg az életed részleteit. Ha az utcán nem köszön neked, biztos, hogy szükséged van az ismeretségére Facebookon? Ezeket mérlegeld, mielőtt „ismerősök gyűjtésébe” kezdesz.
