Minden, amit érdemes tudnod a kriptovalutákról
A kriptovaluta egy olyan digitális eszköz, mely csereeszközként funkcionál, de manapság már egyre elterjedt fizetőeszközként is. Az internet pénzeként tekintenek rá, kriptográfiát, azaz titkosítást használ a tranzakciók biztonságos működése érdekében. A kriptovaluta hagyományos fizetőeszközben mérhető értékét az adja, hogy eladhatjuk a kriptotőzsdén, adott esetben egy kripto ATM-ben készpénzre válthatjuk, illetve szolgáltatásokra cserélhetjük.
Ha 1 perced van
Értéke hagyományos fizetőeszközben is mérhető
A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, vagyis a központi felügyelet nélküli működés, ami lehetővé teszi, hogy nemzetközi fizetőeszközként is lehessen használni őket. Ez a decentralizált ellenőrzés az úgynevezett a blockchain (blokklánc) technológián alapul. A legtöbb ember úgy szerez kriptovalutát, hogy érméket és tokeneket – kriptovaluta egységeket – vásárol online tőzsdéken vagy elad valamit, és fizetségként kriptovalutát kap cserébe. Mivel az emberek fizetnek azért, hogy megvásárolják a kriptovalutákat, ezért hagyományos fizetőeszközben is mérhető értékük van. A különböző kriptovalutákat árukra, szolgáltatásokra vagy a kormányok által kibocsátott pénznemekre, például forintra lehet váltani. A tőzsdén megvásárolt kriptovalutát úgynevezett kriptotárcákba helyezhetjük, melyek arra szolgálnak, hogy rajta keresztül biztonságosan kapcsolódjunk a blokklánchoz. Ezek nem tényleges pénzt tárolnak, hanem információt őriznek, és elősegítik a kriptovaluta küldését és fogadását.
Ha van még 3 perced
Digitális arany
A kriptovaluta a többi devizához hasonló, csak éppen a digitális kor számára készült virtuális fizetőeszköz. Bár a köznyelvben a kriptovaluta kifejezés terjedt el, szigorúan véve mégsem valutáról van szó. Utóbbi kifejezés ugyanis a kézzel fogható, bankjegy vagy pénzérme formájában is használatos fizetőeszközökre vonatkozik. Mivel a kriptopénzek kizárólag a digitális világban léteznek, ezért kézzel fogható formájuk nincs, így pontosabb lenne őket devizáknak nevezni. De mivel a magyar nyelvben mostanra a kriptovaluta kifejezés honosodott meg, ezért felesleges lenne kriptodevizaként emlegetni őket.
A legelső és legismertebb kriptovaluta a Bitcoin, amelyet 2009-ben Satoshi Nakamoto alkotott meg. Azóta egyéb kriptovaluták is megjelentek (például Ether (ETH), Tether (USDT), Solana (SOL) vagy az XRP) – ezeket altcoinoknak is nevezhetjük. Bírálói szerint a kriptovaluták mögött nincs valós gazdasági háttér, sem hivatalos kibocsátó, fedezet és ellenőrző pénzintézeti kontroll sem.
Sokszor hallani azt a kifejezést, hogy kriptobányászat. Ez azt a folyamatot jelenti, amely során a blokkláncot működtetik a felhasználók, és az energiabefektetésért cserébe jutalmul kapják az új kriptoegységeket. A bányászok a kriptovaluták hálózatán történő tranzakciók hitelességét ellenőrzik úgy, hogy különböző, bonyolult matematikai feladatokat oldanak meg a bányászásra használt gépeik segítségével. Egy bizonyos számú tranzakció után pedig jutalomként kriptovalutában részesülnek.
A kriptovalutákat digitális aranynak is szokták nevezni. Bár azt nem tudjuk, hogy mennyi arany van még a földben, de a bitcoint a protokoll 21 millióban maximalizálta. Jelenleg 19 millió van már forgalomban, és még 2 millió kerül ki, de ez a folyamat már lelassult, annyira, hogy a 21 milliomodik bitcoint 2140-ben fogják kibányászni.
Kriptobányászat: a tranzakciókat bányászok üzemeltetik és ellenőrzik
Ha van még 5 perced
A pandémia a kriptovilágot is megváltoztatta
A 2020-as év fordulatot hozott a kriptovilágba: a pandémia hatására a bankok és a nagy, intézményi befektetők fokozottan érdeklődni kezdtek a digitális fizetőeszközök iránt. Ez a jogszabályokban is változásokat hozott. Az USA-ban és az EU-ban hamarosan megszülető pénzügyi szabályozások célja, hogy meghatározott keretek közé tereljék a sokszor nagy tőkehátterű pénzügyi tranzakciókat.
A kriptovaluták előnyei
- A kriptovaluták értéke rövid idő alatt akár a sokzorosára is nőhet.
- A kriptovaluta esetén a tranzakciók költsége sokkal alacsonyabb és gyorsabb, mint egy hagyományos tranzakció esetében.
- Országhatárokon kívülre is könnyen utalhatsz.
- A blokklánc-technológiának köszönhetően a blokklánc adatai megváltoztathatatlanok, vagyis a rögzített tranzakciók, adatok utólag nem módosíthatók.
- A hagyományos pénzügyi rendszerben két fél között szükséges egy közvetítő intézmény, például egy bank vagy kártyatársaság. A blokklánc-technológia esetén ez már nem szükséges, mivel informatikai végpontok szolgáltatják a technikai hátteret, és ezek végzik el a tranzakciók hitelesítését.
- Míg a hagyományos pénz átutalása esetén a címzett és a bank általában láthatja az összeget és a pénzt utaló személy nevét, a kriptovaluta esetén a felhasználó egy számokból és betűkből álló címként jelenik meg, tehát anonim maradhatsz.
- A kriptóknak nincs belső értékük, és a legtöbb csak korlátos mennyiségben érhető el – nem úgy, mint a részvények esetében.
- A kriptovaluták bányászata nem igényel sem informatika tudást, sem robosztus eszközparkot – ma már egy okostelefon, vagy erősebb számítógép is alkalmas lehet erre a célra.
Fontos azonban tudnunk, hogy a kriptovaluták piaca kockázatoktól sem mentes, ezért érdemes észben tartanod azt az örök érvényű befektetési szabályt, miszerint ne fektess teljes vagyonod 5-10 százalékánál többet olyan spekulatív eszközökbe, mint amilyenek a kriptovaluták is.
A kriptovaluták hátrányai
- A kriptók esetében nem egyszerű átlátni, hogy pontosan hogyan működik az adott pénz.
- Pontos működésüket nehezebb megérteni, ez sokakat elriaszthat.
- Változékony, kiszámíthatatlan árfolyammozgása sok bizonytalanságot tartalmaz a befektetéseink számára.
- A kriptovaluták valódi értékét nehéz felmérni, megbecsülni.
- Mivel a kriptopiac kevésbé szabályozott, magasabb a csalás lehetősége, ezért fontos, hogy befektetés előtt az adott kriptoprojektről tájékozódj a megfelelő fórumokon vagy szakértők felkeresésével.
