Félretájékoztatás, információhamisítás és ezek hatása a gyermekekre
Az interneten terjedő hamis hírek a felnőttek számára is gyakran megnehezítik a valóság megismerését, hát még a gyermekek számára, akiknek mindez ráadásul a mentális egészségére is kiemelt hatással lehet.
Ha 1 perced van
Fake news, dezinformáció, félretájékoztatás
Az interneten számtalan információforrás található, ami különösen a gyerekeknél okozhat zavart abban, hogy felismerjék, mi igaz és mi nem. Ebben a cikkben bemutatjuk, mi az a félretájékoztatás és az információhamisítás, hogyan néz ki és milyen hatással van a gyermekek jólétére és biztonságára az interneten.
Először is tisztázzuk a fő fogalmakat:
Félretájékoztatás: A félretájékoztatás olyan téves információ, amelyet azok terjesztenek, akik úgy hiszik, hogy az igaz. Ez különbözik az álhírektől (fake news) és a dezinformációtól (információhamisítás).
Álhírek (fake news): Olyan weboldalakra utal, amik félrevezető vagy téves információkat terjesztenek. Ez lehet szatíra jellegű, mint például HírCsárda, és idetartoznak az olyan oldalak is, amik megbízható hírforrásnak álcázzák magukat.
Információhamisítás (dezinformáció): Olyan hamis információk, amiket egy személy vagy csoport tudatosan terjeszt azzal a céllal, hogy befolyásolja mások véleményét.
Ha van még 3 perced
Melyek a félretájékoztatás és az álhírek fő formái?
- Közösségi médiában megjelenő átverések;
- mesterséges intelligencia által generált hirdetések;
- adathalász (phising) emailek;
- népszerű videók;
- szponzorált posztok.
A félretájékoztatás és az álhírek felismerése a gyerekek számára különösen nehéz, hiszen náluk még hiányoznak a tényellenőrzéshez szükséges alapkészségek.
Hogyan hathat a gyermekekre?
A félretájékoztatás és a dezinformáció hatással lehet a gyermeke:
- mentális egészségére,
- fizikai állapotára,
- jövőbeli pénzügyeire,
- más emberekkel kapcsolatos nézeteire.
Az online szerzett információk bizalmatlanságot és zavartságot is okozhatnak.
Az Ofcom kapcsolódó felmérésének eredményei szerint:
- A 8–17 évesek 32%-a úgy véli, hogy a közösségi médiában látottak nagy része vagy az összes igaz.
- A 12–17 évesek 70%-a mondta, biztos benne, hogy meg tudja ítélni, ha valami valódi vagy hamisítvány.
Ezeknek a gyerekeknek azonban közel a negyede a gyakorlatban nem tudta ezt megtenni. A magabiztosság és a képességek közötti eltérés miatt így ezek a gyerekek fokozott veszélynek lehetnek kitéve.
A félretájékoztatás és dezinformáció 7 típusa
Az UNICEF a félretájékoztatás és a dezinformáció 7 típusát különbözteti meg, melyek a gyerekere is hatással lehetnek:
- Szatíra vagy paródia: Humoros célzattal készült tartalmak, melyek félreértés esetén valós információnak tűnhetnek.
- Hamis kontextus: Valódi információk téves vagy megtévesztő háttérinformációkkal kiegészítve, aminek például az a célja, hogy felháborodást, gyűlöletet váltson ki.
Jó példa erre az népszerű fotó, amin a fiatal rendező, Steven Spielberg egy nagy, már élettelen állattal pózol és mosolyog. Sokan felháborodtak azon, hogy egy veszélyeztetett állatra vadászik. A helyes kontextus azonban az volt, hogy a Jurassic Park forgatásán volt és egy kellékes triceratopsszal pózolt. - Manipulált tartalom: Valódi információk, képek vagy videók, amelyeket megváltoztattak annak érdekében, hogy másokat becsapjanak.
- Kitalált tartalom: Teljesen hamis információk, melyeket az igazságtól függetlenül hoznak létre.
- Áltartalom: Egy személy, csoport vagy szervezet másnak adja ki magát.
- Hamis kapcsolatok: A címsorok, vizuális elemek vagy feliratok nem felelnek meg a tartalomnak. Tipikusan ilyenek a kattintásvadász (clickbait) cikkek.
- Félrevezető tartalom: Szándékosan félrevezető módon tálalt információk. Az emberek félrevezető módon oszthatnak meg információkat, hogy egy eseményt, kérdést vagy személyt egy bizonyos módon állítsanak be. Ilyen például, amikor egy régi fényképet használnak fel egy friss közösségi média posztban. Ez felháborodást vagy félelmet kelthet, amennyiben a fotót az adott poszthoz társítják és nincsenek tisztában azzal, hogy az valójában csak egy poszthoz tartozó illusztráció, nem az posztolt eseményhez tartozik közvetlenül.
Ha van még 5 perced
Hogyan terjed a félretájékoztatás és a dezinformáció az interneten?
A közösségi média és a híroldalakon keresztül a félretájékoztatás és a dezinformáció pillanatok alatt elérhet bárkihez szerte a világon. A gyermekek számára ezek a hamis információk gyakran meggyőzőnek tűnnek, különösen a generatív AI és a deepfake (hamisított videók) népszerűségének köszönhetően.
A közösségi média szerepe a hamis információk terjesztésében
A közösségi média algoritmusai úgy vannak megtervezve, hogy bármilyen interakció – legyen az kedvelés, megosztás vagy komment – elősegíti a tartalom elérését és népszerűsítését. Ez azt jelenti, hogy még a hamis információkat cáfoló kommentek is növelhetik az adott bejegyzés láthatóságát, mivel az algoritmusok csupán a népszerűséget értékelik és nem tudják megkülönböztetni az igaz és hamis információkat. Ezért fontos, hogy a felhasználók jelentsék a hamis információkat, ahelyett, hogy csak reagálnának rájuk.
Hogyan segítik a véleménybuborékok a félretájékoztatás terjedését?
A „véleménybuborék” (vagy visszhangkamra) az a jelenség, amikor valaki elnyomja a számára kevésbé tetsző véleményeket, meglátásokat és csak azokat a tartalmakat hajlandó elolvasni, meghallgatni, amik a saját nézeteit tükrözik vissza. Minél többet foglalkozik valaki egy adott tartalommal, annál valószínűbb, hogy hasonló tartalmak jelennek meg a közösségi média profiljában vagy a keresőmotorok találatai között.
Ez a jelenség pedig azt eredményezheti, hogy az illető csak olyan tartalmakat lát, amelyek megerősítik saját nézeteit, így nehezebb számára más perspektívákat megismerni és elfogadni. A gyerekek esetében ez különösen veszélyes, hiszen náluk kiemelten fontos, hogy megismerjék az őket körülvevő világot, megértsék a működését, az egyes emberek viselkedésének mozgatórugóit, hogy aztán azokat is felhasználva magabiztosabban formálhassanak véleményt, vitatkozhassanak vagy akár csak képessé váljanak eligazodjanak mindennapi feladatokban.
Véleménybuborék: amilyen tartalmak foglalkoztatnak, ahhoz hasonlóak fognak megjelenni a közösségi média profilodban és a kereseid találataidban, míg a neked nem tetsző vélemények a háttérbe szorulnak
A tervezés szerepe a félretájékoztatás és a dezinformáció terjedésében
A közösségi média platformok tervezési jellemzői közvetlenül befolyásolják azt, hogyan és milyen gyorsan terjednek a hamis információk. A 5Rights Foundation "Risky-by-Design" esettanulmánya kiemeli, hogy a következő tervezési elemek hogyan járulhatnak hozzá a félretájékoztatás terjedéséhez:
- Népszerűségi metrikák: Tartalomkészítők, akiknek nagy követőtábora van, szélesebb körben terjeszthetnek félretájékoztatást vagy dezinformációt, mivel az algoritmusok előnyben részesítik őket. A tartalmak népszerűségét mérő metrikák, mint a megtekintések száma, lájkok és megosztások, fokozzák ezeknek a tartalmaknak a láthatóságát.
- Ajánlórendszerek: Az algoritmusok által létrehozott véleménybuborékok olyan hasonló tartalmakat ajánlanak a felhasználóknak, melyek erősítik korábbi megtekintéseiket és interakcióikat. Ezek az ajánlórendszerek korlátozzák a különböző nézőpontokkal való találkozást, ezzel szűkítve a felhasználók látókörét.
- Automatikus lejátszás: A videók és audió tartalmak automatikus lejátszása növeli az esélyét annak, hogy a felhasználók véletlenül félretájékoztató tartalmakkal találkoznak. Sok platform alapértelmezés szerint bekapcsolt állapotban tartja ezt a funkciót, ami tovább táplálja az algoritmusok által készített profilokat.
- Trendek listái: Az algoritmusok azonosítják a legnépszerűbb témákat és hírcímeket, de nem képesek megítélni a tartalmak valóságtartalmát.
A trendek gyors terjedése elősegítheti a félretájékoztatást, különösen akkor, ha a felhasználók nem végzik el a szükséges ellenőrzéseket. - Problémamentes megosztás: Sok platform és alkalmazás előre javasolt névjegyzéket kínál a tartalmak megosztásához, ami lehetővé teszi a félretájékoztató információk gyors és széles körű terjesztését. Ez a funkció megkönnyíti a felhasználóknak, hogy nagy csoportokkal osszanak meg tartalmakat egyetlen kattintással, ami tovább erősíti a félretájékoztatás elterjedését.
- Eltűnő tartalom: Bizonyos alkalmazások, mint például a Snapchat, lehetővé teszik a tartalmak automatikus eltűnését rövid időn belül, ami megnehezíti az ellenőrzést és a valóságtartalom megállapítását. Az ilyen típusú tartalom hozzájárulhat a félretájékoztatás terjedéséhez, mivel a felhasználóknak kevés idejük van arra, hogy alaposan megvizsgálják vagy kétségbe vonják az információt.
- Hatástalan tartalomcímkézés: A tartalomcímkék gyakran nem egyértelműek vagy könnyen észrevehetők, ami nehezíti a felhasználók számára a potenciálisan félretájékoztató tartalmak felismerését. Világosabb és feltűnőbb címkézés segíthetne a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt pontosabban navigálni az online információs környezetben.
- Hamis fiókok: Sok platformot elárasztanak a botok és hamis profilok, amelyek célja gyakran kifejezetten a félretájékoztatás és az információmanipuláció. Ezek a hamis fiókok megnehezítik a félretájékoztatás forrásának nyomon követését és bonyolulttá teszik a hamis vagy feltört fiókok bejelentését a felhasználók számára.
Ezek a tervezési jellemzők kulcsszerepet játszanak abban, hogy a félretájékoztatás és a dezinformáció milyen gyorsan és széles körben képes elterjedni a digitális térben. Az ilyen típusú tervezés megértése és kritikus megközelítése elengedhetetlen a felhasználók számára, hogy képesek legyenek felismerni és szűrni a hamis információkat.
A hamis hírek hatása a fiatalokra
A hamis hírek és a félretájékoztatás súlyos hatással lehetnek a fiatalok életére, és számos területen érinthetik őket.
A Nemzeti Írástudás Bizottság (National Literacy Trust) által végzett kutatások rávilágítanak, hogy milyen specifikus kihívásokkal néznek szembe a fiatalok az online információk értékelése során:
- Csalások: A fiatalok könnyen áldozatául eshetnek csalásoknak, amelyek anyagi veszteséget és adatvédelmi problémákat okozhatnak. Ezek a csalások ronthatják a fiatalok hitelképességét és pénzügyi helyzetét.
- Káros hitrendszerek: A hamis hírek terjeszthetnek olyan tartalmakat, amelyek elősegíthetik a gyűlöletkeltő és kirekesztő ideológiák elterjedését. Ha a fiatalok ezeket az információkat fogadják el, az befolyásolhatja őket abban, hogy hogyan bánnak másokkal, és milyen világnézetet alakítanak ki.
- Veszélyes kihívások és "life hack"-ek: Az online platformokon terjedő kihívások és trükkök komoly fizikai károkat okozhatnak. Ezek a "life hack"-ek gyakran félrevezetőek és a fiatalok nem mindig képesek felismerni a potenciális veszélyeket.
- Zavar és bizalmatlanság: A félretájékoztatás áldozatává válás után a fiatalok nehezebben bíznak meg az új információkban, ami szorongást és zavart okozhat. Ez a bizalmatlanság aztán akadályozhatja őket többek között abban, hogy érdemben részt vegyenek társadalmi és politikai diskurzusokban.
Kapcsolódó felmérések statisztikája
A fiatalokra gyakorolt hatások jobb megértése érdekében a NewsWise és más szervezetek által végzett kutatások fontos betekintést nyújtanak a média működésének megértése és kritikai gondolkodás fejlesztésének szükségességére.
- A 12–15 éves korosztály 79%-a gondolja úgy, hogy a családjuktól kapott hírek „mindig” vagy „többnyire” igazak, ami rámutat arra, hogy a fiatalok hajlamosak elfogadni a közeli forrásokból származó információkat anélkül, hogy kritikusan értékelnék azokat. (Forrás: Ofcom)
- A TikTokot hírforrásként használó 12-15 évesek aránya 28%, ami jelzi a közösségi média jelentőségét az információforrások között. (Forrás: Ofcom)
- A 9–16 éves korosztályból 10-ből 4 gyermek mondta, hogy "bizonytalan vagyok abban, hogy amit látok, az igaz-e". Ez volt a második leggyakoribb tapasztalat a "túl sok időt töltöttem az interneten" után.
- 10-ből 6 szülő aggódik amiatt, hogy gyermekét átveri, megszemélyesíti egy, a gyermek által ismeretlen személy.
- A NewsWise hírek helyes értékelésére irányuló programjában részt vett gyermekek képessége az induló 49,2%-ról a program végére 68%-ra növekedett. Ez a jelentős javulás hangsúlyozza a médiaértés oktatásának fontosságát, amely létfontosságú készség a modern információs társadalomban.
Ezek a kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a fiatalok számára nélkülözhetetlen a kritikus gondolkodás és a médiaértés fejlesztése, hogy képesek legyenek navigálni az egyre bonyolultabb online információs környezetben.
